A Szatmár Megyei Bíróság célja, hogy a lakosokkal minél inkább megismertesse az új Polgári Törvénykönyvet, amely az 1865-ös, még Alexandru Ioan Cuza román uralkodó idejéből valót váltotta fel.
A november 22-i sajtótájékoztatót Hotca Crina Corina bírónő, a megyei bíróság sajtószóvivője nyitotta meg, Donka Enikő bírónőnek adva át a szót, aki elsőként a válási statisztikákat mutatta be. A friss adatok szerint, a válások száma valamivel csökkent Szatmár megyében. A válások nagy száma még mindig a gyermekes családokat érinti: 2010-ben 330 család adta be a válópert, melyből 303 esetben le is zárták az ügyet. Így 225 kérvényt elfogadtak, hatot visszautasítottak és 23 esetben a kérelmezők meggondolták magukat, és mégsem váltak.
2011 első kilenc hónapjában mintegy 253-an adtak be a házasság felbontására irányuló perbeli kérelmet, emellett tavalyról még volt 163 fennmaradt kérelem. Ebből lezártak 161-et és visszautasítottak kettőt. A felfüggesztett válóperek száma szinte megegyezik az elmúlt évivel: 2010-ben 63, míg 2011 első háromnegyed évében 62 felfüggesztett per maradt.
Ami a gyermektelen családokat illeti, 2010-ben 101 kérelem maradt "készleten" előző évből és 269 új kérelem érkezett, amelyből 275-öt sikerült lezárniuk, és 35 maradt függőben. 2011 első háromnegyed évében 114 kérelem érkezett, amelyből 106-ot sikerült lezárniuk, és egyet utasítottak vissza.
A statisztika értelmében a válóperek nagy részét a nők kezdeményezik. Általában mindkét fél megjelnik a tárgyaláson, és kevés az olyan eset, amikor békülési időt kérnek. A gazdasági válság a válási folyamatban is megmutatkozik, ugyanis egyre kevesebben fogadnak ügyvédet.
Donka Enikő elmondta, a két legfőbb válóok az alkoholizmusból eredő problémák, valamint a megcsalás, félrelépés, hűtlenség, amely legtöbbször akkor következik be, ha az egyik fél külföldön dolgozik huzamosabb ideig. Az esetek többségében az elvált gyermekes családoknál a kiskorú az anyához kerül - természetesen akkor, ha az apa is egyetért ezzel.
Kevés esetre jellemző, hogy a felek egyetértsenek a válóokkal. Legtöbb esetben az egyik félnek be kell bizonyítani, azt, hogy miért adta be a válópert. A válás leginkább a gyermeknek egyértelműen rossz, visszahozhatatlan veszteségeket okoz.
A statisztikai adatok után Donka beszámolt a Polgári Törvénykönyv nyújtotta újdonságokról, amely egy igen leegyszerűsített, peren kívüli eljárás keretében lehetőséget teremt a válásra. A közös válási szándékot tartalmazó kérelmet a feleknek együtt kell letenniük a házasságkötésük, illetve utolsó közös lakóhelyük szerinti polgármesteri hivatalnál vagy az általuk választott közjegyzőnél. A megkeresett közigazgatási hatóság, illetve közjegyző iktatni köteles a kérelmet, egyben 30 napos határidőt adva a feleknek kérelmük esetleges visszavonására.
Amennyiben kiskorú gyermek is van a családban, csak abban az esetben mehetnek válási kérelmükkel a jegyzőhöz, amikor megegyeznek a válás utáni névhasználatban, gyermek(ek) szülői felügyeletében és lakhelyében, kapcsolattartásban stb.
A válás folyamatát egyébként az új törvénykönyvben lényegesen módosították, hogy egyrészt elkerüljék az időhúzást, másrészt biztosítsák bizalmas jellegét, a felekre való tekintettel. A válás egyik legegyszerűbb indoka a felek közös megegyezése: ez esetben a válási kérelmet mindketten megírhatják és aláírhatják, vagy csak az egyik fél, a másik utólagos jóváhagyásával és aláírásával. Amennyiben nincs megegyezés, bizonyítani kell, hogy a házasság annyira megromlott, hogy lehetetlen annak folytatása. Ez esetben a bíróság eldöntheti, hogy ki a vétkes a házasság felbomlásáért. Valamelyikük betegsége esetében, amikor ez okozza a válást, nem tesznek említést a házastársak vétkességéről. Amikor a felek legkevesebb két éve külön élnek, ez elég ok a házasság felbontásához. Ezt bármelyik fél kérheti.
A bíróság számára mindenképpen előnyös ez a változás, hiszen tízezres nagyságrendben szabadul meg az ilyen ügyektől.